Japán és skót whisky

A skót és japán whisky két, egymástól merőben eltérő, de egyaránt lenyűgöző hagyományokkal rendelkező italkülönlegesség. A skót nedű, vagy más néven skót „scotch”, az 1400-as évekre visszanyúló történelmével a világ egyik legismertebb és legkedveltebb szeszesitala. Az ország különböző régióinak italai, mint például az Islay, Speyside és Highland whisky, mind saját ízjegyekkel bírnak.

Az Islay régió alkoholos italai híresek a tőzeges, füstös ízvilágukról, míg a Speyside fajták inkább gyümölcsösek és könnyedek. A skót whisky hagyományosan kétszer, míg az ír whiskey például háromszor van lepárolva, és legalább három évig érlelik tölgyfahordóban. A japán ital viszonylag újkeletű a skót változathoz képest, de az elmúlt évtizedekben nagy hírnévre tett szert.

A japán nedű készítése a 20. század elején kezdődött, amikor Masataka Taketsuru, a japán szesz atyja, Skóciában tanulmányozta a lepárlási technikákat. Visszatérve Japánba, megalapította a Yamazaki lepárlót, ami mára már világhírű lett. A japán whisky gyártásánál nagy hangsúlyt fektetnek a részletekre és a minőségre.