Partnereink
Posts Tagged ‘katasztrófa’
Ágyúval a jégverés ellen
A globális klímaváltozás miatt jelenleg a jégeső a gyümölcstermést leginkább fenyegető időjárási tényező. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Kutatási és Fejlesztési Intézetében a szakemberek másfél éve kutatják a védekezés lehetséges módszereit és rendszereit. Az egyetem kutatói az elmúlt hónapokban hat magyarországi vállalkozásnál hét jégvédelmi ágyút helyeztek üzembe, hogy teszteljék a berendezések hatékonyságát. Az eredmények azt mutatják, hogy jégvédelmi ágyúk megoldást jelenthetnek a kertészeti vállalkozásoknak a jégesők elleni küzdelemben.
A berendezés előnye, hogy működtetése egyszerű, nem kíván különösebb szaktudást, valamint manuálisan vagy bármilyen távolságról sms üzenettel, illetve telefonhívással is indítható és leállítható. Az ágyú mellett szól továbbá, hogy beruházási költsége viszonylag alacsony, a védett terület méretétől függően hektáronként 150-400 ezer forintot tesz ki, míg a jégháló felszerelése kb. tízszer ennyibe kerül. Előnyének tekinthető az is, hogy nemcsak ültetvényeket védhet, hanem például üvegházakat, fóliákat vagy más nagy értéket képező és sérülékeny építményeket is.
„A jégvédelmi ágyúk működési elve azon alapszik, hogy az acetiléngáz és levegő keverékével a berendezés robbanóegységében 7 másodpercenként létrehozott, nagy erejű és koncentrált robbanás lökéshullámát az ágyúcső a légkörbe továbbítja. A lökéshullám a különböző elektromos töltésű és hőmérsékletű légtömegeket összekeverve megszünteti vagy tompítja a jégeső-képződés egyik fontos feltételét, és korlátozza a jégszemcsék kialakulását. Ez a hatás 5-10 km magasságban néhány kilométer átmérőjű körre terjed ki, mely a földfelszínre vetítve mintegy 500-600 méter sugarú területet érint, ami akár 80 hektáros területen is képes megvédeni a gyümölcsültetvényeket” – hangsúlyozza Prof. Dr. Szabó Zoltán, a DE AGTC egyetemi tanára.
Maga a jégvédelmi berendezés nem a Debreceni Egyetem kutatóinak találmánya, hanem egy másfél évtizedes belga fejlesztés eredménye. Az egyetem kutatói a jégkár elleni védekezés lehetséges módszereit és rendszereit vizsgálva találták meg ezt a technológiát, összegyűjtötték a működéséről külföldön már rendelkezésre álló információkat és tapasztalatokat, majd ezek alapján javasolták hazai vállalkozásokban való alkalmazását is, és jelenleg folyamatosan vizsgálják eredményességét.
Az amerikaiak többsége hajlandó a tudatosabb energiafogyasztásra
Cél a hatékonyabb energiafelhasználás
Egy friss felmérés szerint 10 amerikaiból 8 hajlandó rövidtávon változtatni energia felhasználási szokásain annak érdekében, hogy jövőben majd profitáljon ebből. A General Electric által megrendelt kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók 72 százaléka egyetért azzal az állítással miszerint a manapság jellemző pazarló fogyasztás komoly gátja lehet az ország gazdasági növekedésének. Az amerikai fogyasztók ennek megfelelően pozitívan állnak az energiamegtakarítást segítő új eszközökhöz. Az intelligens fogyasztásmérőket a megkérdezettek 88 százaléka használná szívesen, 82 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy ezek az okos energiagazdálkodást segítő eszközök a jövő alapvető technológiái lesznek.
A válaszadókat arról is megkérdezték, hogy miért döntenének az energiatakarékos eszközök alkalmazása mellett. A legfontosabb oknak a megtakarítás bizonyult, ezt a megkérdezettek 95 százaléka választotta. Az amerikaiak gyermekeik és unokáik jövője miatt is aggódnak, hiszen 88 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az energiatudatos fogyasztást az ő biztonságos jövőjük érdekében támogatja. Környezetvédelmi szempontokat a megkérdezettek 85 százaléka emelt ki, míg ugyanennyien az energia-kimaradástól való félelem okán válnának tudatosabb fogyasztóvá.
A felmérés szerint, hogy a megkérdezettek 70 százaléka azt pártolná, hogy az energiaipari vállalatok a jelenlegi infrastruktúrájukat tegyék hatékonyabbá, ahelyett, hogy új beruházásokba fogjanak.
Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél
Energiát termelhetnek a talajvizes kutak
A magyarországi energiatermelés nincs könnyű helyzetben. A fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) hazai készletei kimerültek, importfüggésünk ezen a területen több mint nyolcvan százalékos, ráadásul behozatalunk jórészt egyetlen államtól, Oroszországtól függ. Emellett nem elhanyagolható szempont az energiahordozók drágulása sem, miközben az éghajlatváltozásra, a környezetünkre, a természeti értékekre is tekintettel kell lennünk. Ez pedig nem pusztán a lelkiismeretünkön múlik, hisz az EU energiapolitikája is ezt diktálja. Ha sikerülne az alternatív forrásokat jobban bekapcsolni a hazai energiatermelésbe, azzal nem csak a fenti problémák enyhülnének, de egyúttal élénkülne a gazdaság, csökkenne a munkanélküliek száma, javulna termőföldek kihasználtsága, ami a vidék népességmegtartó erejét is növelné.
Szerencsére hazánk igen gazdag megújuló energiaforrásokban. A legfontosabb a biomassza és a geotermális energia, de a szél- és napenergia-készletek is jelentősek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint két norvég kutatóintézet (a Trondheimi Egyetem és a Norvég Geotechnikai Intézet) munkatársai most azt vizsgálják, hogyan lehetne kombinálni hazánkban a biomassza, valamint a geotermális (földhő, talajhő) alapú technológiákat.
Terveik szerint nemcsak (a főként a Dél-Alföldön és a Délnyugat-Dunántúlon található) geotermális kutakat hasznosíthatnánk, de akár az országszerte elterjedt talajvizeseket is. Ez utóbbiaknál a hőszivattyús technológia minierőműként működhetne egy biomassza-kazánnal kombinálva. Egy ilyen továbbfejlesztésre alkalmas prototípus már működik is Sülysápon.
A kutatók most egyrészt azt vizsgálják, milyen környezeti hatásai lehetnek a rendszer bevezetésének, elterjedésének. Ez komoly munkát igényel, hisz a piacon jelenleg nincsenek ilyen termékek, vagyis nem csak a kibocsátásukat, de az élettartamukat és majdani újrahasznosításukat, ártalmatlanításukat is figyelembe kell venni. A munka 2009 áprilisában indult, de az előzetes elemzések már most azt mutatják, hogy a jövőben gyártott termékek piac- és versenyképesek lesznek, így a projekt gazdasági értelemben is fenntarthatóvá válik. Erre enged következtetni az ipari partnerek fokozott érdeklődése is.
A most indult projektet a VÁTI Nonprofit Kft. koordinálja, az anyagi feltételeket pedig az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus több mint ötszázmillió forintos támogatása teremtette meg. 2011 áprilisában, amikor véget ér, minden bizonnyal jóval többet fogunk tudni a hazai minierőművek alkalmazásáról.
Fenntartható IT-ökoszisztémát lehet kialakítani a tehenészetek szervesanyag-hulladékának felhasználásával
A folyamat során az adatközpontban keletkező hőt a szerves hulladék anaerob feldolgozási hatékonyságának növelésére használják fel. Eközben metán szabadul fel, amely elégetve megtermeli az adatközpont működéséhez szükséges energiát. Ez a szimbiotikus kapcsolat a tehenészetek hulladékproblémáit és a modern adatközpontok energiaigényét egyaránt fenntartható módon kezeli.
A farm és az adatközpont szimbiotikus kapcsolatának illusztrálása.
Főbb tudnivalók
Bár a tehenészetek és az adatközpontok között nem kézenfekvő az együttműködés, a HP Labs bemutatta, hogy a kétféle létesítmény szükségleteinek és kihívásainak összehangolásával és a ma elérhető technológiákkal fenntartható életciklus-folyamat alakítható ki.
- Egy tehén naponta átlagosan 55 kg, évente pedig mintegy 20 tonna trágyát termel – ez utóbbi érték kb. négy felnőtt elefánt súlyával egyenlő.
- Egy tehén napi trágyájával 3 kWh elektromos energia termelhető, ami három amerikai háztartás tévézéssel elfogyasztott napi árammennyiségének felel meg.(1)
- Egy tízezres állományú tehenészet kb. 200 000 tonna trágyát termel évente. A metánból anaerob feldolgozás útján kinyert energia mintegy 70 százaléka az adatközpont hűtésére és fűtésére lenne használható, ami csökkentené a létesítmény erőforrásigényét.
- A feldolgozatlan állati trágyából felszabaduló mérgező anyagok károsítják a környezetet, szennyezhetik a talajvizet és a levegőt.
- A környezet kímélése mellett a trágya energiatermelésre történő felhasználása pénzügyi előnyökkel is jár az állattenyésztőkre nézve. A HP becslése szerint a rendszer kiépítésével járó költség a használatba vételt követő két éven belül megtérül. Ezt követően az állattenyésztő mintegy 2 millió dollár árbevételhez juthat évente a trágyával megtermelt energia adatközpontok felé történő értékesítéséből.
Mexikói-öböli olajszivárgás: ökológiai katasztrófa
Súlyos katasztrófára számítanak
A 2010. április 20-án a British Petroleum által a Mexikói-öbölben üzemeltetett tengeri olajfúró padozat felrobbanásának társadalmi megítélését vizsgálta frissen közzétett közvélemény-kutatásában a Pew Research Center. A válaszok szerint az amerikaiak kritikusan ítélik meg a hatóságok és a cég kárelhárítási munkáját, igaz sokan optimisták, és bíznak benne, hogy a szivárgás megállítására tett erőfeszítések eredményesek lesznek.
A felmérés szerint a megkérdezett amerikaiak 55 százaléka tekinti komoly környezeti katasztrófának a robbanást, és az ennek eredményeként a tengerbe omlott óriási mennyiségű nyersolaj ökoszisztémára gyakorolt hatását. További 37 százalék súlyosnak, de nem katasztrofálisnak tekinti a helyzetet, míg alig 4 százaléka véli úgy, hogy a probléma nem komoly. A válaszok szerint azok, akik figyelemmel kísérték a robbanásról és a károkról szóló média beszámolókat, amely egyébként domináns részét képezte az elmúlt hetekben az amerikai sajtómegjelenéseknek, komolyabban ítélik meg a problémát, mint azok, akik nem így tettek. Az előbbi csoport 67 százaléka, míg az utóbbi 47 százaléka minősíti ökológiai katasztrófának a balesetet.
A válaszadók ugyanakkor meglehetősen optimisták. Minden második megkérdezett gondolja úgy, hogy az olajszivárgás megállítására tett intézkedések sikeresek lesznek, és csak tízből hárman számítanak ezek eredménytelenségére.
Hatékonyságból elégséges
A kutatás eredményei szerint az amerikaiak meglehetősen kritikusan látják az olajfúrót üzemeltető British Petroleum kárelhárítási intézkedéseit. A megkérdezettek alig negyede ítéli megfelelőnek a cég a szivárgás megállítására és a még nagyobb kár megakadályozására tett lépéseit, míg 63 százaléka éppen elégségesnek, illetve kevésnek minősítette az erőfeszítéseket.
Kevésbé erős, de szintén negatív minősítést kapott a szövetségi kormány, amely csak az amerikaiak harmada szerint reagált megfelelően, míg több mint fele szerint nagyobb erőfeszítéseket is tehetett volna a katasztrófa megakadályozása érdekében. A kritikus hangok természetesen az amerikai elnököt, Barack Obamát sem kímélik. A válaszadók 36 százaléka látja úgy, hogy az elnök mindent megtett, ami hatalmában áll, 47 százalék azonban úgy véli, Obama bőven tehetett volna többet a helyzet kezelése érdekében.
Katasztrófát követő közhangulat
A közvélemény hangulata egyébként hasonló a Katrina hurrikán pusztítása és az Exxon Valdez tankerhajó elsüllyedése után mértekhez, igaz Obama elnök mostani megítélése jobb, mint az idősebb és ifjabb Bush munkájára adott reakció.
A 2005-ös hurrikán által véghezvitt rombolás után a társadalom 58 százaléka volt elégedetlen és 38 százalék elégedett a kormány intézkedéseivel. George W. Bush személyes válságkezelését pedig a válaszadók bő negyede ítélte jónak, több mint kétharmada viszont kevésnek. Az alaszkai partoknál elsüllyedt olajszállító katasztrófáját az idősebb Bush az amerikaiak negyede szerint megfelelően, bő fele szerint azonban elégtelenül kezelte.
Tengeri olajkitermelés: szükséges-ez?
A környezeti katasztrófát kiváltó tengeri olajkitermelés elfogadottsága is megingott a felmérés szerint. Az egy évvel korábban mért 68 százalékról 54 százalékra esett vissza a part menti olaj- és gázkitermelést támogatók aránya.
A kitermelésből fakadó ilyen és ehhez hasonló katasztrófák elkerülhetetlensége is erősen megosztja az amerikaiakat: 45 százalék gondolja elkerülhetőnek a bajt, míg 41 százalék úgy véli, amíg kitermelés van, addig balesetek is lesznek. Érdekes azonban, hogy az 1998-ban elsüllyedt Exxon Valdez esetében még 74 százalék gondolta elháríthatatlannak, és csak 18 százalék vélte megelőzhetőnek a hasonló szerencsétlenségeket.
Felbecsülhetetlen károk
A felrobbant és elsüllyedt olajfúró okozta környezeti károk mértéke egyelőre felbecsülhetetlen: mérések szerint több mint 4 millió gallon (15 millió liter) nyersolaj ömlött a tengerbe, amely az öböl élővilágát és a part menti államokat fenyegeti. A szakértők szerint óriási olajtömegek lebegnek a tengerben, amely még az űrből is jól látható. A Zöldtér portálon közölt információk szerint egyes rétegekben már 30 százalékkal csökkent a víz oxigén szintje, ami az olaj mérgező hatását fokozva jelentős környezeti pusztuláshoz vezet. A tudósok úgy vélik, évekbe, de akár évtizedekbe is telhet, mire helyreáll az ökoszisztéma.
Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél
KÖVESS MINKET