Partnereink
Posts Tagged ‘energiatudatos’
Az amerikaiak többsége hajlandó a tudatosabb energiafogyasztásra
Cél a hatékonyabb energiafelhasználás
Egy friss felmérés szerint 10 amerikaiból 8 hajlandó rövidtávon változtatni energia felhasználási szokásain annak érdekében, hogy jövÅ‘ben majd profitáljon ebbÅ‘l. A General Electric által megrendelt kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók 72 százaléka egyetért azzal az állÃtással miszerint a manapság jellemzÅ‘ pazarló fogyasztás komoly gátja lehet az ország gazdasági növekedésének. Az amerikai fogyasztók ennek megfelelÅ‘en pozitÃvan állnak az energiamegtakarÃtást segÃtÅ‘ új eszközökhöz. Az intelligens fogyasztásmérÅ‘ket a megkérdezettek 88 százaléka használná szÃvesen, 82 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy ezek az okos energiagazdálkodást segÃtÅ‘ eszközök a jövÅ‘ alapvetÅ‘ technológiái lesznek.
A válaszadókat arról is megkérdezték, hogy miért döntenének az energiatakarékos eszközök alkalmazása mellett. A legfontosabb oknak a megtakarÃtás bizonyult, ezt a megkérdezettek 95 százaléka választotta. Az amerikaiak gyermekeik és unokáik jövÅ‘je miatt is aggódnak, hiszen 88 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az energiatudatos fogyasztást az Å‘ biztonságos jövÅ‘jük érdekében támogatja. Környezetvédelmi szempontokat a megkérdezettek 85 százaléka emelt ki, mÃg ugyanennyien az energia-kimaradástól való félelem okán válnának tudatosabb fogyasztóvá.
A felmérés szerint, hogy a megkérdezettek 70 százaléka azt pártolná, hogy az energiaipari vállalatok a jelenlegi infrastruktúrájukat tegyék hatékonyabbá, ahelyett, hogy új beruházásokba fogjanak.
Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hÃrlevél
Fenntartható IT-ökoszisztémát lehet kialakÃtani a tehenészetek szervesanyag-hulladékának felhasználásával
A folyamat során az adatközpontban keletkező hőt a szerves hulladék anaerob feldolgozási hatékonyságának növelésére használják fel. Eközben metán szabadul fel, amely elégetve megtermeli az adatközpont működéséhez szükséges energiát. Ez a szimbiotikus kapcsolat a tehenészetek hulladékproblémáit és a modern adatközpontok energiaigényét egyaránt fenntartható módon kezeli.
A farm és az adatközpont szimbiotikus kapcsolatának illusztrálása.
Főbb tudnivalók
Bár a tehenészetek és az adatközpontok között nem kézenfekvÅ‘ az együttműködés, a HP Labs bemutatta, hogy a kétféle létesÃtmény szükségleteinek és kihÃvásainak összehangolásával és a ma elérhetÅ‘ technológiákkal fenntartható életciklus-folyamat alakÃtható ki.
- Egy tehén naponta átlagosan 55 kg, évente pedig mintegy 20 tonna trágyát termel – ez utóbbi érték kb. négy felnőtt elefánt súlyával egyenlő.
- Egy tehén napi trágyájával 3 kWh elektromos energia termelhető, ami három amerikai háztartás tévézéssel elfogyasztott napi árammennyiségének felel meg.(1)
- Egy tÃzezres állományú tehenészet kb. 200 000 tonna trágyát termel évente. A metánból anaerob feldolgozás útján kinyert energia mintegy 70 százaléka az adatközpont hűtésére és fűtésére lenne használható, ami csökkentené a létesÃtmény erÅ‘forrásigényét.
- A feldolgozatlan állati trágyából felszabaduló mérgezÅ‘ anyagok károsÃtják a környezetet, szennyezhetik a talajvizet és a levegÅ‘t.
- A környezet kÃmélése mellett a trágya energiatermelésre történÅ‘ felhasználása pénzügyi elÅ‘nyökkel is jár az állattenyésztÅ‘kre nézve. A HP becslése szerint a rendszer kiépÃtésével járó költség a használatba vételt követÅ‘ két éven belül megtérül. Ezt követÅ‘en az állattenyésztÅ‘ mintegy 2 millió dollár árbevételhez juthat évente a trágyával megtermelt energia adatközpontok felé történÅ‘ értékesÃtésébÅ‘l.
Mexikói-öböli olajszivárgás: ökológiai katasztrófa
Súlyos katasztrófára számÃtanak
A 2010. április 20-án a British Petroleum által a Mexikói-öbölben üzemeltetett tengeri olajfúró padozat felrobbanásának társadalmi megÃtélését vizsgálta frissen közzétett közvélemény-kutatásában a Pew Research Center. A válaszok szerint az amerikaiak kritikusan Ãtélik meg a hatóságok és a cég kárelhárÃtási munkáját, igaz sokan optimisták, és bÃznak benne, hogy a szivárgás megállÃtására tett erÅ‘feszÃtések eredményesek lesznek.
A felmérés szerint a megkérdezett amerikaiak 55 százaléka tekinti komoly környezeti katasztrófának a robbanást, és az ennek eredményeként a tengerbe omlott óriási mennyiségű nyersolaj ökoszisztémára gyakorolt hatását. További 37 százalék súlyosnak, de nem katasztrofálisnak tekinti a helyzetet, mÃg alig 4 százaléka véli úgy, hogy a probléma nem komoly. A válaszok szerint azok, akik figyelemmel kÃsérték a robbanásról és a károkról szóló média beszámolókat, amely egyébként domináns részét képezte az elmúlt hetekben az amerikai sajtómegjelenéseknek, komolyabban Ãtélik meg a problémát, mint azok, akik nem Ãgy tettek. Az elÅ‘bbi csoport 67 százaléka, mÃg az utóbbi 47 százaléka minÅ‘sÃti ökológiai katasztrófának a balesetet.
A válaszadók ugyanakkor meglehetÅ‘sen optimisták. Minden második megkérdezett gondolja úgy, hogy az olajszivárgás megállÃtására tett intézkedések sikeresek lesznek, és csak tÃzbÅ‘l hárman számÃtanak ezek eredménytelenségére.
Hatékonyságból elégséges
A kutatás eredményei szerint az amerikaiak meglehetÅ‘sen kritikusan látják az olajfúrót üzemeltetÅ‘ British Petroleum kárelhárÃtási intézkedéseit. A megkérdezettek alig negyede Ãtéli megfelelÅ‘nek a cég a szivárgás megállÃtására és a még nagyobb kár megakadályozására tett lépéseit, mÃg 63 százaléka éppen elégségesnek, illetve kevésnek minÅ‘sÃtette az erÅ‘feszÃtéseket.
Kevésbé erÅ‘s, de szintén negatÃv minÅ‘sÃtést kapott a szövetségi kormány, amely csak az amerikaiak harmada szerint reagált megfelelÅ‘en, mÃg több mint fele szerint nagyobb erÅ‘feszÃtéseket is tehetett volna a katasztrófa megakadályozása érdekében. A kritikus hangok természetesen az amerikai elnököt, Barack Obamát sem kÃmélik. A válaszadók 36 százaléka látja úgy, hogy az elnök mindent megtett, ami hatalmában áll, 47 százalék azonban úgy véli, Obama bÅ‘ven tehetett volna többet a helyzet kezelése érdekében.
Katasztrófát követő közhangulat
A közvélemény hangulata egyébként hasonló a Katrina hurrikán pusztÃtása és az Exxon Valdez tankerhajó elsüllyedése után mértekhez, igaz Obama elnök mostani megÃtélése jobb, mint az idÅ‘sebb és ifjabb Bush munkájára adott reakció.
A 2005-ös hurrikán által véghezvitt rombolás után a társadalom 58 százaléka volt elégedetlen és 38 százalék elégedett a kormány intézkedéseivel. George W. Bush személyes válságkezelését pedig a válaszadók bÅ‘ negyede Ãtélte jónak, több mint kétharmada viszont kevésnek. Az alaszkai partoknál elsüllyedt olajszállÃtó katasztrófáját az idÅ‘sebb Bush az amerikaiak negyede szerint megfelelÅ‘en, bÅ‘ fele szerint azonban elégtelenül kezelte.
Tengeri olajkitermelés: szükséges-ez?
A környezeti katasztrófát kiváltó tengeri olajkitermelés elfogadottsága is megingott a felmérés szerint. Az egy évvel korábban mért 68 százalékról 54 százalékra esett vissza a part menti olaj- és gázkitermelést támogatók aránya.
A kitermelésbÅ‘l fakadó ilyen és ehhez hasonló katasztrófák elkerülhetetlensége is erÅ‘sen megosztja az amerikaiakat: 45 százalék gondolja elkerülhetÅ‘nek a bajt, mÃg 41 százalék úgy véli, amÃg kitermelés van, addig balesetek is lesznek. Érdekes azonban, hogy az 1998-ban elsüllyedt Exxon Valdez esetében még 74 százalék gondolta elhárÃthatatlannak, és csak 18 százalék vélte megelÅ‘zhetÅ‘nek a hasonló szerencsétlenségeket.
Felbecsülhetetlen károk
A felrobbant és elsüllyedt olajfúró okozta környezeti károk mértéke egyelÅ‘re felbecsülhetetlen: mérések szerint több mint 4 millió gallon (15 millió liter) nyersolaj ömlött a tengerbe, amely az öböl élÅ‘világát és a part menti államokat fenyegeti. A szakértÅ‘k szerint óriási olajtömegek lebegnek a tengerben, amely még az űrbÅ‘l is jól látható. A Zöldtér portálon közölt információk szerint egyes rétegekben már 30 százalékkal csökkent a vÃz oxigén szintje, ami az olaj mérgezÅ‘ hatását fokozva jelentÅ‘s környezeti pusztuláshoz vezet. A tudósok úgy vélik, évekbe, de akár évtizedekbe is telhet, mire helyreáll az ökoszisztéma.
Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hÃrlevél
KÖVESS MINKET