Partnereink
Posts Tagged ‘Debreceni Egyetem’
Magyar világrekord a szerepjátékban!
Három éve alakult a Kossuth Lajos Kollégium RPG (szerepjáték) Klub, melynek főként debreceni egyetemi hallgatókból álló csapata négy tag részvételével augusztus 13-15. között hivatalosan is világrekordot állított fel. A klub idén májusban rendezett először szerepjáték versenyt, melynek nagy sikerére tekintettel úgy döntöttek a játékosok, hogy két nap leforgása alatt megpróbálnak világsikert elérni. A „versenyzők” önállóan készültek a megmérettetésre, ami különös kihívást jelentett, hiszen a rekordállításhoz szükséges ideig, azaz 48 órán át, és a rekord igényelte szabályok szerint soha nem játszottak.
2010. augusztus 13. és 15. között a négy játékos 48 órán keresztül szerepelt folyamatosan a Guinness-bizottság szigorú tanúi előtt: a megmérettetés előírásai 55 percenként 5 perc szünetet engedélyeztek. A Guinness-elnök is többször ellátogatott a rekord színhelyére, hogy felügyelje a szerepjáték szabályos kimenetelét. Emellett készenlétben várt a felkészült egészségügyi személyzet, akik szakszerűen segítették a játékosokat a kimerítő kétnapos szereplés során.
Györfi Péter főszervező az egyik mesélőként irányította a játékot, amelynek fantáziavilága számos érdekes téma köré fonódott: a résztvevők lehettek az adott, képzelt világ legnívósabb varázslóegyetemének hallgatói, de akár egy elszegényedett nemesi család sarjaként folyami csempészvállalkozást is vezethettek. „Többek között azért is izgalmas egy ilyen szerepjáték, mert a szituációk az életben is visszaköszönnek. A rekordkísérlet eredménye pedig külön öröm számomra, mert ugyan nagyon fogékony vagyok a fantasy-ra, és már 10 éve »űzöm ezt a sportot«, de eddig még soha nem versenyeztem” – mondta el a főszervező, aki a Debreceni Egyetem másodéves, levelezős andragógia szakos hallgatója.
A rekordkísérlet sikerességét augusztus 15-én a magyarországi Guinness-elnök – a tanúk közreműködésével – elismerte és hitelesítette, melynek során kiállította a szerepjátékban elért Guinness-rekord jegyzőkönyvét is.
A rekordkísérlet felállításában közreműködtek: Györfi Péter mesélő, a Debreceni Egyetem másodéves, levelezős andragógia szakos hallgatója,Pipís Zoltán és Binda Balázs, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának trombita és tuba szakos hallgatói, valamint Sárközi Gergely, a Debreceni Egyetem angol szakos hallgatója.
Ágyúval a jégverés ellen
A globális klímaváltozás miatt jelenleg a jégeső a gyümölcstermést leginkább fenyegető időjárási tényező. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Kutatási és Fejlesztési Intézetében a szakemberek másfél éve kutatják a védekezés lehetséges módszereit és rendszereit. Az egyetem kutatói az elmúlt hónapokban hat magyarországi vállalkozásnál hét jégvédelmi ágyút helyeztek üzembe, hogy teszteljék a berendezések hatékonyságát. Az eredmények azt mutatják, hogy jégvédelmi ágyúk megoldást jelenthetnek a kertészeti vállalkozásoknak a jégesők elleni küzdelemben.
A berendezés előnye, hogy működtetése egyszerű, nem kíván különösebb szaktudást, valamint manuálisan vagy bármilyen távolságról sms üzenettel, illetve telefonhívással is indítható és leállítható. Az ágyú mellett szól továbbá, hogy beruházási költsége viszonylag alacsony, a védett terület méretétől függően hektáronként 150-400 ezer forintot tesz ki, míg a jégháló felszerelése kb. tízszer ennyibe kerül. Előnyének tekinthető az is, hogy nemcsak ültetvényeket védhet, hanem például üvegházakat, fóliákat vagy más nagy értéket képező és sérülékeny építményeket is.
„A jégvédelmi ágyúk működési elve azon alapszik, hogy az acetiléngáz és levegő keverékével a berendezés robbanóegységében 7 másodpercenként létrehozott, nagy erejű és koncentrált robbanás lökéshullámát az ágyúcső a légkörbe továbbítja. A lökéshullám a különböző elektromos töltésű és hőmérsékletű légtömegeket összekeverve megszünteti vagy tompítja a jégeső-képződés egyik fontos feltételét, és korlátozza a jégszemcsék kialakulását. Ez a hatás 5-10 km magasságban néhány kilométer átmérőjű körre terjed ki, mely a földfelszínre vetítve mintegy 500-600 méter sugarú területet érint, ami akár 80 hektáros területen is képes megvédeni a gyümölcsültetvényeket” – hangsúlyozza Prof. Dr. Szabó Zoltán, a DE AGTC egyetemi tanára.
Maga a jégvédelmi berendezés nem a Debreceni Egyetem kutatóinak találmánya, hanem egy másfél évtizedes belga fejlesztés eredménye. Az egyetem kutatói a jégkár elleni védekezés lehetséges módszereit és rendszereit vizsgálva találták meg ezt a technológiát, összegyűjtötték a működéséről külföldön már rendelkezésre álló információkat és tapasztalatokat, majd ezek alapján javasolták hazai vállalkozásokban való alkalmazását is, és jelenleg folyamatosan vizsgálják eredményességét.
KÖVESS MINKET