Partnereink
Archive for július, 2010
Visszaszámlálás az évtized legnagyobb kalandjáig
Noha a világ minden szegletében rendeztek már vitorlás versenyeket, Afrikát mindeddig – néhány kivételtől eltekintve – csupán elkerülték a kihívásokat kereső vitorlázók. Mindeddig! A háttérben ugyanis már elvégezte a szükséges előkészületeket Gál József és Dr. Kondricz Péter, valamint csapatuk, hogy pontosan egy év múlva, 2011. július 24-én elrajtoljon Máltáról az Africa-Europe Challenge, megkezdve Afrika-kerülő kalandját, karitatív és kulturális misszióját.
„Hisszük, hogy a világon sok olyan vitorlázó van, akinek megdobban a szíve, ha igazi kaland kínálkozik előtte. Akik mernek nekivágni a távolságnak, akik nem csak luxus-kikötőkben szeretnek partra lépni. Akiknek Afrika egy álom, és veszik a bátorságot, hogy testközelből megismerkedjenek vele. Akik nem félnek attól, ha megszűnik körülöttük a jól ismert, kiszámítható, kényelmes környezet. Akik részesei kívánnak lenni egy ügynek, ami több mint vitorlás verseny, több mint más kultúrák megismerése, több mint segítségnyújtás: mindez együtt és még több: tisztelgés Afrika előtt” – mondta a két projektigazgató.
Az AEC-t úgy tervezték meg, hogy részt vehessenek rajta professzionális csapatok és hajók, de olyan amatőr vitorlázók is, akik csak 2-3 hét erejéig tudnak kiszakadni egyéb elfoglaltságaikból.
A versenyfeltételek és a nevezési rendszer hamarosan elérhető lesz az Africa-Europe Challenge weboldalán.
Amennyiben részese akarsz lenni az első olyan nemzetközi komplex vitorlás eseménysorozatnak, ami izgalmas, kemény, megrendítő és felemelő egyszerre, amitől egy kicsit másként fogod ezután szemlélni a világot, tarts hát velük! Életre szóló élménnyel leszel gazdagabb!
Ágyúval a jégverés ellen
A globális klímaváltozás miatt jelenleg a jégeső a gyümölcstermést leginkább fenyegető időjárási tényező. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Kutatási és Fejlesztési Intézetében a szakemberek másfél éve kutatják a védekezés lehetséges módszereit és rendszereit. Az egyetem kutatói az elmúlt hónapokban hat magyarországi vállalkozásnál hét jégvédelmi ágyút helyeztek üzembe, hogy teszteljék a berendezések hatékonyságát. Az eredmények azt mutatják, hogy jégvédelmi ágyúk megoldást jelenthetnek a kertészeti vállalkozásoknak a jégesők elleni küzdelemben.
A berendezés előnye, hogy működtetése egyszerű, nem kíván különösebb szaktudást, valamint manuálisan vagy bármilyen távolságról sms üzenettel, illetve telefonhívással is indítható és leállítható. Az ágyú mellett szól továbbá, hogy beruházási költsége viszonylag alacsony, a védett terület méretétől függően hektáronként 150-400 ezer forintot tesz ki, míg a jégháló felszerelése kb. tízszer ennyibe kerül. Előnyének tekinthető az is, hogy nemcsak ültetvényeket védhet, hanem például üvegházakat, fóliákat vagy más nagy értéket képező és sérülékeny építményeket is.
„A jégvédelmi ágyúk működési elve azon alapszik, hogy az acetiléngáz és levegő keverékével a berendezés robbanóegységében 7 másodpercenként létrehozott, nagy erejű és koncentrált robbanás lökéshullámát az ágyúcső a légkörbe továbbítja. A lökéshullám a különböző elektromos töltésű és hőmérsékletű légtömegeket összekeverve megszünteti vagy tompítja a jégeső-képződés egyik fontos feltételét, és korlátozza a jégszemcsék kialakulását. Ez a hatás 5-10 km magasságban néhány kilométer átmérőjű körre terjed ki, mely a földfelszínre vetítve mintegy 500-600 méter sugarú területet érint, ami akár 80 hektáros területen is képes megvédeni a gyümölcsültetvényeket” – hangsúlyozza Prof. Dr. Szabó Zoltán, a DE AGTC egyetemi tanára.
Maga a jégvédelmi berendezés nem a Debreceni Egyetem kutatóinak találmánya, hanem egy másfél évtizedes belga fejlesztés eredménye. Az egyetem kutatói a jégkár elleni védekezés lehetséges módszereit és rendszereit vizsgálva találták meg ezt a technológiát, összegyűjtötték a működéséről külföldön már rendelkezésre álló információkat és tapasztalatokat, majd ezek alapján javasolták hazai vállalkozásokban való alkalmazását is, és jelenleg folyamatosan vizsgálják eredményességét.
Az amerikaiak többsége hajlandó a tudatosabb energiafogyasztásra
Cél a hatékonyabb energiafelhasználás
Egy friss felmérés szerint 10 amerikaiból 8 hajlandó rövidtávon változtatni energia felhasználási szokásain annak érdekében, hogy jövőben majd profitáljon ebből. A General Electric által megrendelt kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók 72 százaléka egyetért azzal az állítással miszerint a manapság jellemző pazarló fogyasztás komoly gátja lehet az ország gazdasági növekedésének. Az amerikai fogyasztók ennek megfelelően pozitívan állnak az energiamegtakarítást segítő új eszközökhöz. Az intelligens fogyasztásmérőket a megkérdezettek 88 százaléka használná szívesen, 82 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy ezek az okos energiagazdálkodást segítő eszközök a jövő alapvető technológiái lesznek.
A válaszadókat arról is megkérdezték, hogy miért döntenének az energiatakarékos eszközök alkalmazása mellett. A legfontosabb oknak a megtakarítás bizonyult, ezt a megkérdezettek 95 százaléka választotta. Az amerikaiak gyermekeik és unokáik jövője miatt is aggódnak, hiszen 88 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az energiatudatos fogyasztást az ő biztonságos jövőjük érdekében támogatja. Környezetvédelmi szempontokat a megkérdezettek 85 százaléka emelt ki, míg ugyanennyien az energia-kimaradástól való félelem okán válnának tudatosabb fogyasztóvá.
A felmérés szerint, hogy a megkérdezettek 70 százaléka azt pártolná, hogy az energiaipari vállalatok a jelenlegi infrastruktúrájukat tegyék hatékonyabbá, ahelyett, hogy új beruházásokba fogjanak.
Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél
Világszerte egyre több nő vesz részt a szervezett bűnözésben
Női bűnözők: kényszer vagy önálló döntés?
A genfi Institute of International Studies ENSZ számára készített felmérése szerint egyre több nő lesz tagja szervezett bűnözői bandáknak. A becslések szerint az elmúlt években megötszöröződött a nők aránya a gengszterszervezetekben, és jelenleg körülbelül 660 ezer a szervezettként bűnöző nők száma.
A kutatás szerint vannak különbségek a szervezett bandákban tevékenykedő nők és férfiak szerepköre között. A nők kevésbe vesznek részt fegyveres, erőszakos akciókban, mint a férfiak. Emellett az is jellemző, hogy a nők többsége nem saját akaratából csatlakozik a bűnszervezetekhez. A bűnözői életmódot legtöbb esetben családi kényszerből vagy egy szexuális bűncselekmény miatti trauma okán választják.
A “maffiózó” nők általában koedukált bandákban működnek, ahol elsősorban “téglaként” és fegyver-, drogcsempészként számítanak rájuk. Elvétve előfordul kifejezetten csak nőkből álló bűnbanda is, ilyen a New Yorki illetőségű “Latin Queens”.
A riport arról is beszámol, hogy a nők gyakran alárendelt helyzetben élik mindennapjaikat a bandákban, és férfi társaik nem egyszer kényszerítik őket szexuális szolgáltatásra is.
A jelentésből kiderül, hogy növekszik a horizontális bűncselekmények aránya is. Ezekben az esetekben a bandák nő tagjai követnek el erőszakos bűncselekményt hasonló státuszú nő társaik ellen.
A tanulmány arra is rámutat, hogy a nemzetközi bűnbandák egyre több fegyvert birtokolnak. Becslések szerint a világ 875 millió fegyveréből 1,2 és 1,4 millió a szervezett bűnözői körök tulajdonában van.
Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél
KÖVESS MINKET