Partnereink
Archive for május, 2010
Az Africa-Europe Challenge vitorlásverseny első afrikai házigazdája Egyiptom
Az alapítók ezzel a lépéssel megerősítették a 16 versenyszakaszból álló AEC-projekt egyiptomi fázisát, melynek eredményeként a piramisairól és középkori bazárjairól híres, természetes szépségű és vibráló kultúrájú észak-afrikai országban veszi kezdetét az Africa-Europe Challenge kontinens-kerülő útja és eseménysorozata.
A Földközi-tenger partjainál fekvő kikötővárosban aláírt megállapodás mindemellett hozzájárul a projekt célkitűzéseiben megfogalmazott célok megvalósításához, előléptetve a pompás nagyvárost a legnagyobb kultur-politikai, karitatív és sportesemény első afrikai vendéglátójává.
A premier vitorlásverseny – mely 2011 nyarán indul Máltáról – alexandriai megállójában kerül megrendezésre az AEC afrikai szakaszának és esemény sorozatának nyitó ünnepsége is, a Máltából érkező versenyzők innen indulnak tovább a különleges hangulatú Port Said kikötőbe, amit a Szuezi-csatorna átkelése követ.
Az AEC 16 szakaszos, kontinenskerülő útjának afrikai részét 2012-ben a tunéziai versenyszakasz zárja, amire egy újabb máltai szakasz teszi fel a koronát – minden résztvevő és szurkoló számára.
Az AEC-ről
Az AEC célja, hogy a sporttörténeti jelentőségű első Afrikát megkerülő vitorlásverseny segítségével erősítse az Európai Unió és az Afrikai Unió vezetői által megfogalmazott új típusú, a felek egyenrangúságán és kölcsönös gazdasági, politikai és kulturális érdekein alapuló együttműködést. A közel egy évig tartó vitorlás eseménysorozat és a hozzárendelt nyilvánosság a maga nemében egyedülálló módon kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy az európai és afrikai országok népei jobban megismerhessék egymást.
További információk: www.africaeuropechallenge.com
Fenntartható IT-ökoszisztémát lehet kialakítani a tehenészetek szervesanyag-hulladékának felhasználásával
A folyamat során az adatközpontban keletkező hőt a szerves hulladék anaerob feldolgozási hatékonyságának növelésére használják fel. Eközben metán szabadul fel, amely elégetve megtermeli az adatközpont működéséhez szükséges energiát. Ez a szimbiotikus kapcsolat a tehenészetek hulladékproblémáit és a modern adatközpontok energiaigényét egyaránt fenntartható módon kezeli.
A farm és az adatközpont szimbiotikus kapcsolatának illusztrálása.
Főbb tudnivalók
Bár a tehenészetek és az adatközpontok között nem kézenfekvő az együttműködés, a HP Labs bemutatta, hogy a kétféle létesítmény szükségleteinek és kihívásainak összehangolásával és a ma elérhető technológiákkal fenntartható életciklus-folyamat alakítható ki.
- Egy tehén naponta átlagosan 55 kg, évente pedig mintegy 20 tonna trágyát termel – ez utóbbi érték kb. négy felnőtt elefánt súlyával egyenlő.
- Egy tehén napi trágyájával 3 kWh elektromos energia termelhető, ami három amerikai háztartás tévézéssel elfogyasztott napi árammennyiségének felel meg.(1)
- Egy tízezres állományú tehenészet kb. 200 000 tonna trágyát termel évente. A metánból anaerob feldolgozás útján kinyert energia mintegy 70 százaléka az adatközpont hűtésére és fűtésére lenne használható, ami csökkentené a létesítmény erőforrásigényét.
- A feldolgozatlan állati trágyából felszabaduló mérgező anyagok károsítják a környezetet, szennyezhetik a talajvizet és a levegőt.
- A környezet kímélése mellett a trágya energiatermelésre történő felhasználása pénzügyi előnyökkel is jár az állattenyésztőkre nézve. A HP becslése szerint a rendszer kiépítésével járó költség a használatba vételt követő két éven belül megtérül. Ezt követően az állattenyésztő mintegy 2 millió dollár árbevételhez juthat évente a trágyával megtermelt energia adatközpontok felé történő értékesítéséből.
Mexikói-öböli olajszivárgás: ökológiai katasztrófa
Súlyos katasztrófára számítanak
A 2010. április 20-án a British Petroleum által a Mexikói-öbölben üzemeltetett tengeri olajfúró padozat felrobbanásának társadalmi megítélését vizsgálta frissen közzétett közvélemény-kutatásában a Pew Research Center. A válaszok szerint az amerikaiak kritikusan ítélik meg a hatóságok és a cég kárelhárítási munkáját, igaz sokan optimisták, és bíznak benne, hogy a szivárgás megállítására tett erőfeszítések eredményesek lesznek.
A felmérés szerint a megkérdezett amerikaiak 55 százaléka tekinti komoly környezeti katasztrófának a robbanást, és az ennek eredményeként a tengerbe omlott óriási mennyiségű nyersolaj ökoszisztémára gyakorolt hatását. További 37 százalék súlyosnak, de nem katasztrofálisnak tekinti a helyzetet, míg alig 4 százaléka véli úgy, hogy a probléma nem komoly. A válaszok szerint azok, akik figyelemmel kísérték a robbanásról és a károkról szóló média beszámolókat, amely egyébként domináns részét képezte az elmúlt hetekben az amerikai sajtómegjelenéseknek, komolyabban ítélik meg a problémát, mint azok, akik nem így tettek. Az előbbi csoport 67 százaléka, míg az utóbbi 47 százaléka minősíti ökológiai katasztrófának a balesetet.
A válaszadók ugyanakkor meglehetősen optimisták. Minden második megkérdezett gondolja úgy, hogy az olajszivárgás megállítására tett intézkedések sikeresek lesznek, és csak tízből hárman számítanak ezek eredménytelenségére.
Hatékonyságból elégséges
A kutatás eredményei szerint az amerikaiak meglehetősen kritikusan látják az olajfúrót üzemeltető British Petroleum kárelhárítási intézkedéseit. A megkérdezettek alig negyede ítéli megfelelőnek a cég a szivárgás megállítására és a még nagyobb kár megakadályozására tett lépéseit, míg 63 százaléka éppen elégségesnek, illetve kevésnek minősítette az erőfeszítéseket.
Kevésbé erős, de szintén negatív minősítést kapott a szövetségi kormány, amely csak az amerikaiak harmada szerint reagált megfelelően, míg több mint fele szerint nagyobb erőfeszítéseket is tehetett volna a katasztrófa megakadályozása érdekében. A kritikus hangok természetesen az amerikai elnököt, Barack Obamát sem kímélik. A válaszadók 36 százaléka látja úgy, hogy az elnök mindent megtett, ami hatalmában áll, 47 százalék azonban úgy véli, Obama bőven tehetett volna többet a helyzet kezelése érdekében.
Katasztrófát követő közhangulat
A közvélemény hangulata egyébként hasonló a Katrina hurrikán pusztítása és az Exxon Valdez tankerhajó elsüllyedése után mértekhez, igaz Obama elnök mostani megítélése jobb, mint az idősebb és ifjabb Bush munkájára adott reakció.
A 2005-ös hurrikán által véghezvitt rombolás után a társadalom 58 százaléka volt elégedetlen és 38 százalék elégedett a kormány intézkedéseivel. George W. Bush személyes válságkezelését pedig a válaszadók bő negyede ítélte jónak, több mint kétharmada viszont kevésnek. Az alaszkai partoknál elsüllyedt olajszállító katasztrófáját az idősebb Bush az amerikaiak negyede szerint megfelelően, bő fele szerint azonban elégtelenül kezelte.
Tengeri olajkitermelés: szükséges-ez?
A környezeti katasztrófát kiváltó tengeri olajkitermelés elfogadottsága is megingott a felmérés szerint. Az egy évvel korábban mért 68 százalékról 54 százalékra esett vissza a part menti olaj- és gázkitermelést támogatók aránya.
A kitermelésből fakadó ilyen és ehhez hasonló katasztrófák elkerülhetetlensége is erősen megosztja az amerikaiakat: 45 százalék gondolja elkerülhetőnek a bajt, míg 41 százalék úgy véli, amíg kitermelés van, addig balesetek is lesznek. Érdekes azonban, hogy az 1998-ban elsüllyedt Exxon Valdez esetében még 74 százalék gondolta elháríthatatlannak, és csak 18 százalék vélte megelőzhetőnek a hasonló szerencsétlenségeket.
Felbecsülhetetlen károk
A felrobbant és elsüllyedt olajfúró okozta környezeti károk mértéke egyelőre felbecsülhetetlen: mérések szerint több mint 4 millió gallon (15 millió liter) nyersolaj ömlött a tengerbe, amely az öböl élővilágát és a part menti államokat fenyegeti. A szakértők szerint óriási olajtömegek lebegnek a tengerben, amely még az űrből is jól látható. A Zöldtér portálon közölt információk szerint egyes rétegekben már 30 százalékkal csökkent a víz oxigén szintje, ami az olaj mérgező hatását fokozva jelentős környezeti pusztuláshoz vezet. A tudósok úgy vélik, évekbe, de akár évtizedekbe is telhet, mire helyreáll az ökoszisztéma.
Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél
Spektrum portré-fotópályázat – május 30-ig
Amit a szem megtesz a száj helyett
A Spektrum – a világ tükre magazin fotópályázatot hirdet Beszédes tekintetek címmel. Ha van olyan portréfotód, amely küzdelmes sorsokról, személyes történetekről mesél, vagy egy adott kor képi kultúrájának, ideológiájának lényegét tükrözi, kattints!
A Spektrum – a világ tükre magazin meghirdette újabb fotópályázatát, melynek célja, hogy a fotózók széles tábora által készített legjobb képeket a nagyközönséggel is megismertethesse – nyomtatásban. A magazin fotópályázatának legújabb fordulójára olyan fényképeket küldj be, amelynek leírható története van. Amikor a történelem által hátrahagyott tekintetek mindössze egyetlen pillanatban mondják el mindazt a lényeget, amelyről mások vaskos kötetekben írnak, amelyeken a személyes sorsok szuper-közeli perspektívái gyakran kifejezőbbek, mint bármely szó, a megkapó arckifejezésekből többet lehet kiolvasni, mint a sorok közül. Amikor a szavak elhalkulnak, a néma tekintetek beszédesebbek, mint bármely irodalmi megfogalmazás. Olykor megrendítő vallomásokról, nehéz sorsokról árulkodnak, olykor egy pillanatnyi hangulatot örökítenek meg, egy a közös bennük: hangok nélkül üzennek.
Ha még sincs ilyen fotód, ne csüggedj! A Spektrum magazin többrészes fotópályázata a magazin főbb témaköreiben egész évben várja a fotókat, sorozatokat, melyeket a Spektrum magazinon keresztül nyomtatásban ismertet meg a nagyközönséggel. Részletekért kattints a Spektrum – a világ tükre fotópályázat oldalra.
Az aktuális kategória lapszámonként változik, és azt a megelőző lapszámban ismerteti a Spektrum Kiadó, így olvasd rendszeresen a kéthavonta megjelenő magazint!
A Beszédes Tekintetek című pályázati forduló DÍJAI:
Minden nyertesünk a lap egyéves előfizetését kapja ajándékba!
I. helyezett:
- 100.000 forint értékű 2 éjszakás pihentető wellness hétvége a Birdland Golf & Spa szállodában, Bükkfürdőn
- 6 darab belépő a Tropicariumba (Campona)
II. helyezett
4 db belépő a Tropicariumba (Campona)
III. helyezett
2 db belépő a Tropicariumba (Campona)
Cetelem – WWF együttműködés a klímavédelemért
Együtt ültet fákat a Magyar Cetelem Bank és a WWF Magyarország.
A Cetelem és a WWF Magyarország elmúlt évben kezdődött együttműködésének első lépéseként 2009-ben a bank karácsonyi ajándékozási gyakorlatát változtatta meg, és partnereinek szánt ajándékként 2,5 millió forint értékű faállomány elültetésével járult hozzá a WWF Magyarország klímavédelmi programjához.
A faültetési menetrend májusban újabb állomásához érkezett. A WWF szakmai támogatásával, és a Liszt Ferenc ökoiskola tanulóinak segítségével a Cetelem 45 db magas kőrist ültetett el a Kamaraerdei Ifjúsági Park mellett. Az általános iskolások környezetvédelmi kvíz kitöltésével nyerték el a lehetőséget, hogy részt vegyenek a Kőérberki dűlő mentén elhelyezkedő játszótér és pihenőhely közelében létesített Cetelem fasor kialakításában. A Cetelem a Zöldebb Környezetért Programhoz kapcsolódva ősszel közös faültetésre kerül sor Szegeden és Debrecenben is.
A bank az elmúlt évben a Cetelem a Zöldebb Környezetért Program keretében új arculatú hitelkártyák kibocsátását kezdte meg. A fákat ábrázoló hitelkártyák már nem csupán arculatukban tükrözik a bank környezetvédelem iránti elköteleződését, hanem a Cetelem-WWF Magyarország együttműködés eredményeként áprilistól aktív eszközei is környezetünk zöldebbé alakításának.
2010. április 1-től a bank minden Cetelem hitelkártyával végzett vásárlási tranzakció után 10 forintot faültetésre fordít a WWF Magyarország szakmai segítségével.
A fás hitelkártyák, a Juhar, a Cédrus és a Mahagóni arculata a programhoz kapcsolódva került kialakításra, de nemcsak ezek, hanem valamennyi Magyar Cetelem Bank által kibocsátott hitelkártya részt vesz a faültetésben. Minden vásárlási tranzakció (POS terminálon végzett, telefonos autorizáción keresztül történő és online vásárlás) után gyűlnek a programra szánt 10 forintok, akár 1000 Ft alatti vásárlás esetén is. Az összeget a bank nem terheli tovább ügyfeleire – így számukra a program nem jár költségekkel -, ugyanakkor a kártyabirtokosok minden egyes hitelkártyás vásárlásukkal hozzájárulnak, hogy minél több élő fa kerülhessen környezetünkbe.
A bank a fenntartható fejlődés elkötelezett híveként a Cetelem hitelkártyás vásárlásokból származó faültetésre fordított összegen kívül számos, egyéb tevékenységével is arra törekszik, hogy ügyfelei, üzleti partnerei, és dolgozói is magukévá tegyék a környezetvédő szemléletet.
Üzleti tevékenysége során olyan hiteltermékekkel jelenik meg a piacon, melyek azon ügyfelek számára nyújtanak kedvezményeket, akik előnyben részesítik a környezetkímélő és energia-felhasználást csökkentő termékeket.
A Cetelem irodáiban bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjtés, külön figyelmet fordítva a selejtezett papíralapú nyomtatványok újrahasznosítására és a veszélyes hulladékok megsemmisítésére. A bank tevékenysége során átállt a környezetbarát technológiákra, papíralapú folyamatait elektronikus dokumentációval váltja ki, ezzel radikálisan csökkentetve a papírfelhasználást. Folyamatosan bővíti újrahasznosított papír felhasználásával készült kiadványainak körét, és nagy hangsúlyt fektet munkatársai környezetvédelmi képzésére, kiemelt figyelmet fordítva az energiafogyasztás csökkentését és a papírfelhasználás visszaszorítását elősegítő kérdésekben.
A Cetelem a fogyasztási hitelek piacán folytatja a már korábban bevezetett felelős hitelezését, és fellép a túlzott eladósodottság ellen, mind hitelezési politikájával, mind hiteltermékeinek kiszélesített palettájával. A bank fontosnak tartja, hogy a társadalom hosszú távú érdekeit szem előtt tartva, aktívan részt vegyen környezetünk védelmében, társadalmi felelősségvállalása a környezetvédelem iránti elkötelezettségét is tükrözi, mely megjelenik arculatában, és aktivitásában is.
KÖVESS MINKET